AZ EKÁER RÖVID BEMUTATÁSA

TÁJÉKOZTATÓ

Az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer bevezetésével kapcsolatos új kötelezettségekről

A 2014. évi adótörvény módosításokat tartalmazó törvénycsomagnak a gazdaság kifehérítését szolgáló rendelkezései között kiemelt szerepet tölt be az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer (EKÁER) bevezetése. A rendszer célja az áruk valós útjának nyomon követése, az árubeszerzések, értékesítések során keletkező közterhek megfizetésének biztosítása, valamint az, hogy Magyarországon ne kerülhessen forgalomba olyan áru, amely előzetesen nem volt bejelentve az adóhatósághoz.

A HU-GO rendszer kameráinak szerepe az EKÁER rendszerben

Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 17. § (4) bekezdésének 2015. január 1-jétől hatályos f) pontja alapján az UD rendszerben kezelt adatok teljes körét egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel jogosult átvenni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott állami adó- és vámhatósági feladataihoz kapcsolódó ellenőrző tevékenysége, az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása céljából.

Mivel a rendszer 2015. január 1-jén indult, a kamerák által küldött adatokhoz már hozzáfér a NAV. A kamerák segítségével nyomon követhetők a szállítmányok, az adatok egybevethetők az adózók által az EKÁER elektronikus felületen bejelentett adatokkal.

Az EKÁER működésének szabályozása kétlépcsős:
- az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) a bejelentési kötelezettséget, biztosítékadási kötelezettséget kockázatos termékek esetén, valamint a nem teljesítéssel kapcsolatos szankciókat állapítja meg,
- az EKÁER működésével kapcsolatos részletszabályokat az Elektronikus Közútiáruforgalmi-ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet tartalmazza, a kockázatos termékek körét pedig az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer működésével összefüggésben a kockázatos termékek meghatározásáról szóló 51/2014. (XII. 31.) NGM rendelet határozza meg.

A 2015. január 1-jétől indult próbaüzem célja az új bejelentési kötelezettség megismertetése és az EKÁER elektronikus felület használatára történő felkészülés volt. A próbaidőszak alatt a bejelentési kötelezettségeket teljesíteni kellett, azonban szankciót az állami adó- és vámhatóság nem alkalmazott, továbbá nem állt fenn a kockázatos termékekhez kapcsolódóan biztosítékadási kötelezettség sem.

A próbaüzem 2015. március 1-jég tartott azzal, hogy biztosítékot első alkalommal – a köztartozásmentes adatbázis közzétételéhez igazodóan – 2015. március 11-én kell nyújtani. A próbaüzemi működés során szerzett tapasztalatok alapján a jogalkotó 2015. március 1-jei hatállyal módosította a bejelentéssel kapcsolatos szabályokat, azokat egyszerűsítette, továbbá új mentességi szabályokat, kedvezményeket vezetett be.

A normaszöveg szintjén történt legszembetűnőbb változás, hogy az Art. 22/E. §-a kevesebb szabályt tartalmaz, kizárólag az EKÁER-rel kapcsolatos alapvető kötelezettségeket nevesíti (bejelentés, biztosítékadás kockázatos termékek esetén), valamint az EKÁER elektronikus felületen bejelentés megtételére jogosult személyi kört határozza meg. A bejelentési kötelezettség nem teljesítése, hibásan, hiányosan történő teljesítése esetén alkalmazható szankciókat továbbra is az Art. tartalmazza.

Valamennyi további részletszabály az 5/2015. (II. 27.) NGM rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) került meghatározásra. A rendeleti szabályozás fő célja, hogy a további gyakorlati tapasztalatok alapján szükség esetén rugalmasabban lehessen a szabályokat kialakítani.

Az alábbiakban ismertetjük az EKÁER-rel kapcsolatos adózói kötelezettségeket, külön kiemelve a 2015. március 1-jén hatályba lépett (illetve egyes részletszabályok tekintetében 2015. március 11-én, 2015. április 1-jén és 2015. június 1-jén hatályba lépő) változásokat.

I. A bejelentési kötelezettséggel érintett tevékenységi körök

Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII, törvény (a továbbiakban: Útdíjtv.) szerinti útdíjköteles gépjárművel (azaz 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű gépjárművel) végzett, közúti fuvarozással járó
1) az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló Közösségen belüli termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt,
2) belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt, valamint
3) belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítést (a továbbiakban együtt: közúti fuvarozással járó tevékenység) kizárólag érvényes EKÁER számmal rendelkező adózó folytathat.

A rendelet 2015. március 1-jétől egyértelművé teszi, hogy Közösségen belüli termékbeszerzés alatt az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) szerinti Közösségen belüli termékbeszerzést, termékértékesítés alatt az Áfa tv. szerinti termékértékesítést kell érteni.
Az 1-2) pontok esetében az „egyéb cél” alatt a bérmunka céljából történő fuvarozást is érteni kell.
A 3) pont szerinti belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítés alatt az olyan termékek értékesítése értendő, amelyeket az adózó a Közösség más tagállamából, harmadik országból történő beszerzést, vagy belföldi saját előállítást, létrehozást követően először értékesített fuvarozással egybekötötten belföldi rendeltetési helyre úgy, hogy az értékesítés általános forgalmi adóköteles.

A Rendelet 2015. március 1-jétől kimondja, hogy a közúti fuvarozással járó tevékenységnek minősülést nem befolyásolja, hogy a közúti fuvarozást a terméket értékesítő, a terméket beszerző, az egyéb célú behozatalt, egyéb célú kivitelt megvalósító személy, szervezet vagy bármelyikük megbízásából más végzi. E szabály rögzítésével egyértelművé tette a Rendelet, hogy a bejelentési kötelezettség nem függ a tulajdonátszállás időpontjától. Szintén az értelmezést könnyítő új szabály alapján 2015. április 1-jétől a belföld-belföld viszonylatban megvalósuló termékértékesítés során, amennyiben a nem kockázatos terméket a címzett fuvarozza vagy fuvaroztatja el, közúti fuvarozással járó tevékenységet végző adózónak a címzettet kell tekinteni.
Szintén 2015. március 1-jétől rendezi a szabályozás a belföldi láncértékesítés esetén alkalmazandó szabályokat. Kérdésként merült fel ugyanis, hogy láncértékesítés esetén (többszöri eladás – egyszeri árumozgás) hogyan alakul a bejelentési kötelezettség. A szabály alapján, ha a terméket egymást követően többször értékesítik úgy, hogy azt csak egy alkalommal fuvarozzák el közúton, belföld-belföld viszonylatban az a termékértékesítés EKÁER-köteles, amely során a terméket elfuvarozzák. Amennyiben a terméket olyan adózó fuvarozza vagy fuvaroztatja el, aki (amely) ezen értékesítések láncolatában címzett és egyúttal feladó is, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a termék fuvarozását vagy fuvaroztatását feladóként végzi.

Ugyancsak 2015. március 1-jétől egyértelműsíti a szabályozás egyes termelők értékesítésének szabályait. Ha a terméket a termelő külön jogszabály szerint elismert termelői csoporton, termelői szervezeten keresztül értékesíti, vagy a terméket a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága nyilvántartásában szereplő Integrátor szervezet részére értékesíti, belföld-belföld viszonylatban a termelői csoport, termelői szervezet, vagy a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága nyilvántartásában szereplő Integrátor szervezet által történő termékértékesítés a bejelentés köteles, azaz mentes a bejelentési kötelezettség alól a termelő által a termelői csoport, termelői szervezet, vagy Integrátor szervezet részére történő értékesítés.

Első adóköteles értékesítésnek tekintendő a bérmunkával létrehozott termék belföldre, nem végfelhasználó felé történő értékesítése. Tekintettel arra, hogy a feltételek között szerepel az is, hogy az értékesítés adóköteles legyen, nem kell EKÁER számot kérni a mezőgazdasági termelők olyan értékesítéséhez kapcsolódó fuvarozás esetén, amely értékesítéssel összefüggésben a termelőt kompenzációs felár illeti meg. Továbbá első adóköteles értékesítés hiányában nem kell EKÁER számot kérni az alanyi adómentes adózó fuvarozással járó belföldi értékesítése esetén sem. Ugyanakkor, ha az alanyi adómentes adózó által értékesített terméket továbbértékesíti egy nem alanyi adómentes adózó, és az értékesítés fuvarozással jár, akkor ez utóbbi értékesítés első adóköteles értékesítésnek minősülhet EKÁER bejelentés szempontjából. Ugyanezen megítélés alá esik az is, ha a kompenzációs felárra jogosult mezőgazdasági termelőtől beszerzett terméket értékesít az adózó, és az értékesítés fuvarozással jár.

A Rendelet végfelhasználónak tekinti azt a természetes személyt, aki a terméket személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségben magánszükséglete kielégítésére való felhasználás céljából vásárolja. Ebből következik, hogy a magánszemélyt nem terheli bejelentési kötelezettség, ha a magánszemély saját magánszükséglete kielégítése érdekében vásárol.

Az 1-3. pont szerinti tevékenységre is igaz, hogy a bejelentési kötelezettség a közúti fuvarozás keretében történő szállításra terjed ki, azaz nem terheli bejelentési kötelezettség az adózót, ha ettől eltérő módon, például kizárólag vasúton fuvaroztat. Amennyiben ugyanaz a szállítás „többféle” járművel, azaz például vasúton és közúton is történik, ebben az esetben a szállítás közúti szakaszára vonatkozik a bejelentési kötelezettség.
Ezzel kapcsolatban 2015. március 1-jétől kimondja a Rendelet, hogy a felrakodás címe az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi kirakodási (átvételi) címre irányuló kombinált (intermodális) fuvarozás esetén a közúti fuvarozást végző gépjárműre történő felrakodás helyének címe, kirakodás (átvétel) címe: belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található kirakodási (átvételi) címre irányuló kombinált (intermodális) fuvarozás esetén, a közúti fuvarozást végző gépjárműről történő kirakodás helyének címe.

A kockázatos termékekkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenységre vonatkozó szabályok

A nem útdíjköteles gépjárművel fuvarozott kockázatos termékek is bejelentési kötelezettség alá esnek a Rendeletben foglaltak alapján. Erre az esetre a korábbi szabályozás eltérő tömeg- és értékhatárt állapított meg kockázatos élelmiszerek és egyéb kockázatos termékek bejelentése kapcsán, melyet a 2015. március 1-jétől hatályos szabályozás egységesített. Az új szabályok alapján: Bejelentési kötelezettség terheli a kockázatos termékek fuvarozását akkor is, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles (3,5 tonnánál alacsonyabb össztömegű), és egy fuvarozás keretében ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek együttes bruttó tömege az 500 kg-ot vagy azok együttes adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot meghaladja.
(Az új szabály a kockázatos élelmiszerek tekintetében jelent könnyítést, mivel a korábbi 200 kg-os tömeghatárhoz és a 250 ezer forintos értékhatárhoz képest a bejelentési kötelezettség tömeg- és értékhatárait magasabban állapítja meg.)

A 2015. március 1-jétől hatályos szabályok szerinti bejelentést első alkalommal a 2015. március 1-jén és azt követően megkezdett fuvarozások tekintetében kell teljesíteni. A Rendelet előírásait a 2015. március 1-jén és azt követően megállapított EKÁER számok esetén kell először alkalmazni. A fuvarozás megkezdésén a gépjárműre történő felrakodást kell érteni.

II. Mentességek

- Nem tartoznak az EKÁER hatálya alá az alábbi termékek:
a) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti alkoholtermék, sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék, dohánygyártmány, szárított dohány, ellenőrzött ásványolajtermék, bioetanol, biodízel, E85

A korábbi szabályozás az ilyen termékeket szállító gépjárművet mentesítette, tehát amennyiben ugyanazon a gépjárművön szállítottak jövedéki terméket és más terméket, ekkor a teljes rakományt be kellett jelenteni, mert kizárólag akkor mentesült a gépjármű, ha csak jövedéki terméket szállított. Ezt oldotta meg a 2015. március 1-jétől hatályos új szabály, tehát jövedéki terméket semmilyen szállítási konstrukcióban nem kell bejelenteni.

b) a hatályos vámjogszabály szerinti vámfelügyelet alatt álló termék,

2015. március 1-jétől hatályban lévő mentességi szabály alapján nem kell bejelenteni a vámfelügyelet alatt álló termékeket. A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK Rendelet 4. cikk 13. pontja alapján vámfelügyelet a vámhatóságok által a vámjogszabályok és - indokolt esetben - a vámfelügyelet alatt lévő árura vonatkozó egyéb rendelkezések betartásának biztosítása céljából általában tett intézkedés. Fontos szabály, hogy az Áfa tv. 95. §-a szerinti termékimport (42-es eljárás) során szabad forgalomba bocsátott termékek nem mentesek az EKÁER bejelentési kötelezettség alól, a vámeljárás befejezését követően – függetlenül az áfa biztosíték nyújtásától – nem állnak vámfelügyelet alatt. Az EU más tagállamába történő továbbszállítás esetén – ha egyéb mentességi feltétel nem áll fenn – EKÁER számot kell igényelni.

c) a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bejelentésköteles hulladékszállítás keretében szállított termék,

2015. március 1-jétől hatályban lévő mentességi szabály.

d) a fémkereskedelemről szóló törvény szerinti fémkereskedelmi engedélyköteles termék,

2015. március 1-jétől hatályban lévő mentességi szabály.

e) az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. § 1. pontja szerinti anyagok,

2015. március 1-jétől hatályban lévő mentességi szabály.

f) a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint postai küldeményként feladott termék,

2015. március 1-jétől hatályban lévő mentességi szabály. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 2. § 35. pontja alapján postai küldemény: az a legfeljebb 40 kg tömegű küldemény, mely a küldeményen, annak csomagolásán vagy az ahhoz tartozó listán legalább címmel el van látva, vagy az a küldemény, amelyet jogszabály postai küldeménynek minősít; ilyen postai küldemény lehet a levélküldemény, a hivatalos irat, a vakok írását tartalmazó küldemény, a postacsomag, valamint a könyvet, katalógust és sajtóterméket tartalmazó küldemény, továbbá minden olyan küldemény, amelynek tartalma e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint a postai szolgáltatásból nem kizárt.

g) ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek, ha azok együttes bruttó tömege a 2500 kg-ot és azok együttes adó nélküli értéke az 5 millió forintot nem haladja meg,
h) ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó kockázatos termékek, ha azok együttes bruttó tömege az 500 kg-ot és azok együttes adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot nem haladja meg.

2015. március 1-jétől a jogalkotó pontosította az útdíjköteles gépjárművel végzett gyűjtőfuvar keretében történő fuvarozásra vonatkozó mentességi szabályokat. A kockázatos élelmiszerekre és egyéb kockázatos termékekre egységes tömeg- és értékhatár került bevezetésre. A nem kockázatos termékekre és a kockázatos termékekre akkor vonatkozik a mentességi szabály, ha ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében fuvarozott termékegység tömege sem haladja meg a Rendelet szerinti határt, és az értéke sem haladja meg a Rendelet szerinti értékhatárt (pl. amennyiben a kockázatos termék tömege 100 kg és értéke 2 millió forint, a fuvarozást be kell jelenteni).

Az egyes nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi, katonai feladatokat ellátó gépjárművekkel történő közúti fuvarozási tevékenységet szintén nem kell bejelenteni, úgy mint a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény szerinti rendvédelmi szerv és az Országgyűlési Őrség gépjárművével, illetve a segélyszállítmányt a humanitárius szervezet által kiállított igazolással szállító gépjárművel végzett szállítást.

III. Az egyedi mentesség szabályai (2015. március 1-jétől)

Az általános mentességi szabályok mellett 2015. március 1-jétől egyedi mentesülésre is lehetőség van ún. útszakasz-mentesítés formájában.

Alanyi kör

Útszakasz mentesítést kérhet az az adózó, akinek (amelynek)
a) a bejelentés évét megelőző második adóévben
aa) az általa összeállított egyedi beszámolóban vagy
ab) azon számviteli törvény szerinti konszolidált beszámolóban, amibe bevonták,
kimutatott éves nettó árbevétel az 50 milliárd forintot, saját termelésű készlet értékesítéséből származó nettó árbevétel a 40 milliárd forintot elérte vagy meghaladta és
b) szerepel az állami adó- és vámhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint
c) a bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt.

Az aa) pont alkalmazásában, amennyiben a belföldön letelepedett adózót nem a számviteli törvény szerinti konszolidált beszámolóba vonták be, a konszolidált beszámolóba bevont belföldön letelepedett adózók egyedi beszámolójában szereplő adatait egybeszámítva lehet figyelembe venni valamennyi belföldön letelepedett adózónál.

Mentesítés alapja

Az adózó az állami adó- és vámhatóságtól gyártásszervezésének sajátosságára tekintettel kérheti meghatározott belföldi felrakodási cím és belföldi kirakodási (átvételi) cím közötti, teljes egészében belföldi közúti szakaszon történő közúti fuvarozással járó tevékenység mentesítését, amennyiben a belföldi felrakodási cím és a belföldi kirakodási (átvételi) cím közötti távolság legfeljebb 20 kilométer és az adott közúti szakaszon a saját részére beszerzett vagy az általa feladott termékek fuvarozásának gyakorisága okán a napi bejelentési kötelezettség aránytalan terhet jelent az adózó számára.

Kérelem

A kérelemhez csatolni kell a mentesítés indokát alátámasztó dokumentumokat, valamint az adózó nyilatkozatát arról, hogy teljesíti a fenti alcím alatt ismertetett személyi feltételeket.
A kérelemben meg kell jelölni
a) annak a helynek az adatait, ahol a belföldi felrakodás és a belföldi kirakodás történik:
aa) település megnevezése,
ab) közterület neve,
ac) házszám, ennek hiányában helyrajzi szám,
b) a közúti fuvarozáshoz használt mentesíteni kívánt útszakasz kezdő pontjának és végpontjának kilométerszelvényeit, valamint az ott található közút számát, ideértve az áthaladással érintett valamennyi útszakaszt, és
c) kimutatást, amely tartalmazza a kérelmet megelőző naptári évben a mentesítés iránti kérelemben megjelölt útszakaszon végzett közúti szállítások számát és gyakoriságát, és
d) minden egyéb olyan körülményt, mely a bejelentéssel járó aránytalan teher fennállását igazolja.

Engedélyezés

Az útszakasz-mentesítést az állami adó- és vámhatóság engedélyezi, amennyiben az eset összes körülményének mérlegelése alapján megállapítást nyer, hogy az adózó által teljesített ügyletek adójogi szempontból alacsony kockázatúak és a bejelentési kötelezettség aránytalan terhet ró az adózóra.
Az útszakasz-mentesítésre vonatkozó határozat a jogerőre emelkedésétől számított 1 évig érvényes, és tartalmazza a mentesített útszakasz kezdő és végpontjának kilométerszelvényeit, valamint a mentesítéssel érintett közút számát is.
Az útszakasz-mentesítés iránti kérelem újból benyújtható az útszakasz-mentesítés érvényességének lejáratát megelőző legalább 90 nappal korábban. Amennyiben az állami adó- és vámhatóság a körülmények ismételt vizsgálata során megállapítja, hogy a mentesítés feltételei nem állnak fenn, az útszakasz-mentesítést visszavonja az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjával.

IV. Az önkéntes bejelentés szabályai (2015. március 1-jétől)

Az állami adó- és vámhatóság az adózót nyilvántartásba veszi és EKÁER számot állapít meg a számára abban az esetben is, ha az adózót nem terheli bejelentési kötelezettség, azonban az állami adó- és vámhatóság részére a Rendeletben meghatározott adatokat bejelenti. Kockázatos termékre vonatkozó önkéntes bejelentés esetén ugyanakkor a biztosíték mértékének számításakor figyelmen kívül kell hagyni az önkéntes bejelentés alapján megállapított EKÁER számokhoz tartozó kockázatos termékek együttes adó nélküli értékét.
A Rendelet azért biztosítja az önkéntes bejelentés lehetőségét, mert amennyiben egy gépjármű EKÁER számmal közlekedik, azaz az állami adó- és vámhatóság már a HU-GO rendszer kameráin keresztül értesül a gépjármű mozgásáról, egy esetleges közúti ellenőrzésen is gördülékenyebben áthalad, mintha EKÁER szám nélkül közlekedne. Amennyiben az adózók élni kívánnak ezzel az ellenőrzést megkönnyítő lehetőséggel, önként kérhetnek EKÁER számot akkor is, ha nem tartoznak a kötelezettek körébe.

V. Az egyszerűsített bejelentés szabályai (2015. április 1-jétől)

Egyszerűsített adattartalmú bejelentést, kizárólag nem kockázatos termékek tekintetében az alábbi adózók tehetnek:

1) Az adózó, akinek (amelynek)
a) a bejelentés évét megelőző második adóévben
aa) az általa összeállított egyedi beszámolóban vagy
ab) azon számviteli törvény szerinti konszolidált beszámolóban, amibe bevonták,
kimutatott éves nettó árbevétel az 50 milliárd forintot, saját termelésű készlet értékesítéséből származó nettó árbevétel a 40 milliárd forintot elérte vagy meghaladta és
b) szerepel az állami adó- és vámhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint
c) a bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt.

Az aa) pont alkalmazásában, amennyiben a belföldön letelepedett adózót nem a számviteli törvény szerinti konszolidált beszámolóba vonták be, a konszolidált beszámolóba bevont belföldön letelepedett adózók egyedi beszámolójában szereplő adatait egybeszámítva lehet figyelembe venni valamennyi belföldön letelepedett adózónál.

2) Az egyetemes postai szolgáltató.

Az egyszerűsített adattartalmú bejelentés esetén az alábbi adatokat kell bejelenteni:
- feladó adatai (név, adóazonosító szám),
- A Rendelet 2. § 4. pont a)-d) alpontja szerinti címzett adatai (név, adóazonosító szám),
- a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszáma, az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló fuvarozás esetén legalább azon gépjármű(vek) forgalmi rendszáma(i), amellyel a belföldi útszakaszon történik a fuvarozás.

Az önkéntes és az egyszerűsített bejelentéssel kapcsolatban kimondja a Rendelet, hogy amennyiben a fuvarozás nem jár termékértékesítéssel, feladónak és címzettnek azt az általános forgalmi adóalanyt kell tekinteni, akinek (amelynek) érdekében a terméket fuvarozzák.
Egyebekben a bejelentésre (EKÁER szám megállapítása, határidők) az általános szabályok vonatkoznak.

VI. A bejelentendő adatok köre

1) feladó adatai (név, adóazonosító szám),
2) felrakodás címe,
3) 2. § 4. pont a)-d) alpontja szerinti címzett adatai (név, adóazonosító szám),
4) kirakodás (átvétel) címe,
5) a 2. § 4. pont e) alpontja szerinti címzett adatai (név, adóazonosító szám),

az EKÁER számhoz tartozó termék(ek)
6) általános (kereskedelmi) megnevezése,
7) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. számú mellékletének (a Kombinált Nómenklatúrának) a bejelentéskor hatályos szövege szerinti vámtarifaszám (4 számjegyig, kockázatos termék esetén 8 számjegyig),
8) az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó bruttó tömeg kg-ban,
9) veszélyes termék fuvarozása esetén a veszélyes áru azonosító szám (UN szám),
10) az adózó döntésétől függően a termék könnyebb beazonosítása érdekében az adott termék adózónál használt cikkszáma,
11) a termék közúti fuvarozásának indoka, ami lehet:
termékértékesítés,
termékbeszerzés,
bérmunka,
egyéb cél,
12) kockázatos termék esetében, amennyiben a termék közúti fuvarozásának indoka termékbeszerzés vagy termékértékesítés, az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli ellenérték, egyéb célú közúti fuvarozás esetén az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli beszerzési ár vagy az ahhoz hasonló termék adó nélküli beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig az adó nélküli előállítási érték (Az elektronikus felületen akkor is forintban kell megadni az értéket, ha a termék értékét eredetileg nem forintban határozták meg, a forintra történő átszámítás a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon történik. Olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam–lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamon kell forintra átszámítani. Adó nélküli ellenérték/beszerzési ár alatt az általános forgalmi adó nélküli ellenérték/beszerzési ár értendő.)
13) a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszáma, az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló fuvarozás esetén legalább azon gépjármű(vek) forgalmi rendszáma(i), amellyel a belföldi útszakaszon történik a fuvarozás,
14) az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló fuvarozás, valamint belföldi feladási címről belföldi kirakodási címre történő fuvarozás esetén a termék fuvarozására használt gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésének időpontja, több belföldi kirakodási (átvételi) cím esetén a sorban utolsó kirakodási (átvételi) címre érkezésének időpontja,
15) belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló fuvarozás esetén, a fuvarozás megkezdésének időpontja, több belföldi felrakodási cím esetén a sorban első belföldi felrakodási címről történő fuvarozás megkezdésének időpontja,
16) kombinált (intermodális) fuvarozás jelölése.
A termék fuvarozására használt gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésének időpontja (több belföldi kirakodási (átvételi) cím esetén a sorban utolsó kirakodási (átvételi) címre érkezésének időpontja), illetve a fuvarozás megkezdésének időpontja (több belföldi felrakodási cím esetén a sorban első belföldi felrakodási címről történő fuvarozás megkezdésének időpontja) esetében elegendő az évet, hónapot, napot megadni a bejelentési kötelezettség teljesítése során, az óra és perc megadása nem szükséges.
2015. március 1-jei változás, hogy érték adatot kizárólag kockázatos termék fuvarozása esetén kell megadni, továbbá egyértelműsíti a jogszabály, hogy a cikkszám megadása opcionális, továbbá a kombinált (intermodális) fuvarozás jelölése is szükséges. 2015. június 1-jétől több átvételi hely és több felrakodási hely esetén – a fuvarozás irányától függően – a sorban utolsó átvételi helyet, illetve a sorban első felrakodási címet szükséges bejelenteni. Rendszám adat esetén legalább azon rendszámokat szükséges megadni, amelyekkel belföldön történik a fuvarozás.

2015. március 1-jétől hatályos szabály alapján valós adatnak minősül a tényleges adattól való legfeljebb 10 %-os eltérés az alábbi adatok tekintetében:
- az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó bruttó tömeg kg-ban,
- kockázatos termék esetében, amennyiben a termék közúti fuvarozásának indoka termékbeszerzés vagy termékértékesítés, az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli ellenérték, egyéb célú közúti fuvarozás esetén az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli beszerzési ár vagy az ahhoz hasonló termék adó nélküli beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig az adó nélküli előállítási érték.

VII. A bejelentésre köteles személyek

2015. március 1-jétől változik a bejelentésre köteles személyek meghatározása. Az új szabályozás nem tesz különbséget címzett és átvevő, valamint feladó és felrakodó között. Valamennyi adatot a címzettnek, illetve feladónak kell bejelenteni. Ezzel összefüggésben e szereplők fogalmi meghatározása is változott:


Címzett:

a) a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország (a továbbiakban: belföld) területére irányuló beszerzését megvalósító általános forgalmi adó alanya,
b) a terméknek az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló beszerzésétől eltérő egyéb célból történő behozatala esetén a terméket a kirakodási (átvételi) helyen átvevő személy, szervezet, kivéve a végfelhasználót,
c) belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó termékértékesítés esetén a termék beszerzését megvalósító általános forgalmi adó alanya,
d) a terméknek belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló értékesítése esetén a terméket beszerző személy, szervezet, értékesítéstől eltérő egyéb célból történő kivitel esetén a terméket átvevő személy, szervezet,
e) kockázatos termék belföldre irányuló közúti fuvarozása esetén a kirakodási címen található ingatlant az adott jogügylet kapcsán jogszerűen használó adózó, amennyiben ezen adózó nem azonos az a)-d) pontokban meghatározott személlyel, szervezettel.

A b), d), e) pontok szerinti esetekben nem kizárólag áfa alany adózó a bejelentésre kötelezett, hanem magánszemély is lehet, a b) pont szerinti esetben akkor, ha nem végfelhasználó.

Feladó:

a) a terméknek belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló értékesítését megvalósító általános forgalmi adó alanya vagy az általános forgalmi adó mentesség érvényesítése érdekében a belföldön nyilvántartásba nem vett adózó helyett eljáró közvetett vámjogi képviselő, adóraktár üzemeltetője,
b) a terméknek belföldről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre történő értékesítéstől eltérő egyéb célú kivitel esetén az az általános forgalmi adóalany, akinek (amelynek) az érdekében a termék egyéb célú kivitele megvalósul,
c) a belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó termék értékesítését megvalósító általános forgalmi adóalany,
d) a terméknek az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló értékesítését megvalósító általános forgalmi adó alanya, értékesítéstől eltérő egyéb célból történő behozatal esetén az a személy, szervezet, akinek (amelynek) az érdekében a termék belföldre történő továbbítása megvalósul.

2015. január 1-jétől az Art. rendelkezése alapján mentesül a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól az adózó, aki (amely) belföldön kizárólag az Áfa tv. szerinti adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít adómentesen a Közösség másik tagállamába, és az adómentesség érvényesítéséhez az adóraktár üzemeltetőjét hatalmazza meg. Ebben az esetben is – a közvetett vámjogi képviselőhöz hasonlóan – az adóraktár üzemeltetője köteles feladóként a bejelentésre.

VIII. A bejelentési kötelezettség a fuvarozási irányok szerint, EKÁER szám megállapításához szükséges adatok, bejelentési határidő, adatmódosítás

1. Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldön található átvételi címre történő termékbeszerzési vagy egyéb célú behozatal

Címzett jelenti be: az 1-14. és 16. pont szerinti adatokat

Az EKÁER szám megállapításához szükséges adatok:

1-12. és 16. pont szerinti adatok (tehát a rendszám adat megadása nélkül kérhető EKÁER szám)

Határidő:

Az 1-12. és 16. pont szerinti adatokat: legkésőbb a termék belföldi útszakaszon történő fuvarozásának megkezdéséig,
a 13. pont szerinti adatot (rendszám): az EKÁER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék belföldi útszakaszon történő fuvarozásának megkezdéséig,
a 14. pont szerinti adatot (kirakodási/átvételi címre érkezdés időpontja): a terméket szállító gépjármű – több átvételi cím esetén a sorban utolsó – kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő harmadik munkanapon, de az EKÁER szám érvényességi idején (15 napon) belül
kell bejelenteni.

Adatmódosítási lehetőség:

A bejelentendő adatok közül kizárólag az alábbiak módosítására van lehetőség (a módosítás indokának megadásával):

A termék fuvarozásának megkezdéséig módosítható:
- a termék általános (kereskedelmi) megnevezése,
- vámtarifaszáma,
- 2015. március 1-jétől újabb, vámtarifaszámmal azonosított tételsor tüntethető fel.

A kirakodási (átvételi) helyre érkezés bejelentéséig módosítható:
- egyes termékmegnevezésekhez tartozó bruttó tömeg adat kg-ban,
- kockázatos termékek esetén kötelezően feltüntetendő érték adat,
- rendszám.

A módosításra többször is lehetőség van, azt az arra okot adó körülmény bekövetkezését követően haladéktalanul be kell jelenteni. Az állami adó- és vámhatóság által lefolytatott ellenőrzés során az EKÁER szám alatt az aktuális, valós adatoknak kell szerepelniük, ezért a bejelentésre kötelezett tartozik felelősséggel.

2. Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre irányuló termékértékesítés vagy egyéb célú kivitel


Feladó jelenti be: az 1-4., 6-13., 15., 16. pont szerinti adatokat.

Az EKÁER szám megállapításához szükséges adatok:

1-4., 6-12., és 16. pont szerinti adatok (tehát a rendszám adat megadása nélkül kérhető EKÁER szám)

Határidő:

Az 1-4., 6-12., és 16. pont szerinti adatokat: legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig,
a 13. pont szerinti adatot (rendszám): az EKÁER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig,
a 15. pont szerinti adatot (a fuvarozás megkezdésének időpontja, több belföldi felrakodási cím esetén a sorban első belföldi felrakodási címről történő fuvarozás megkezdésének időpontja): a termék fuvarozásának megkezdésekor, de az EKÁER szám érvényességi idején (15 napon) belül
kell bejelenteni.

Adatmódosítási lehetőség:

A bejelentendő adatok közül kizárólag az alábbiak módosítására van lehetőség (a módosítás indokának megadásával):

A termék fuvarozásának megkezdéséig módosítható:
- a termék általános (kereskedelmi) megnevezése,
- vámtarifaszáma,
- 2015. március 1-jétől újabb, vámtarifaszámmal azonosított tételsor tüntethető fel.

Az EKÁER szám érvényességi idején belül módosítható:
- egyes termékmegnevezésekhez tartozó bruttó tömeg adat kg-ban,
- kockázatos termékek esetén kötelezően feltüntetendő érték adat,
- rendszám.

A módosításra többször is lehetőség van, azt módosítást az arra okot adó körülmény bekövetkezését követően haladéktalanul be kell jelenteni. Az állami adó- és vámhatóság által lefolytatott ellenőrzés során az EKÁER szám alatt az aktuális, valós adatoknak kell szerepelniük, ezért a bejelentésre kötelezett tartozik felelősséggel.


3. Belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozás esetén

2015. március 1-jétől fő szabály szerint a Feladó jelenti be: az 1-10., 12-14. és 16. pont szerinti adatokat.
Amennyiben a terméket egymást követően többször értékesítik, úgy, hogy azt csak egy alkalommal fuvarozzák el közúton, azt a feladót terheli a bejelentési kötelezettség, aki (amely) a terméket elfuvarozza vagy elfuvaroztatja.

A fentiektől eltérően – 2015. április 1-jétől hatályos szabály alapján –, kizárólag nem kockázatos termékek fuvarozása esetén a Címzett jelenti be az 1-10., 12-14. és 16. pont szerinti adatokat, amennyiben ő fuvarozza vagy fuvaroztatja a terméket. Amennyiben a terméket egymást követően többször értékesítik, úgy, hogy azt csak egy alkalommal fuvarozzák el közúton azt a címzettet terheli a bejelentési kötelezettség, aki (amely) a terméket elfuvarozza vagy elfuvaroztatja.

Az EKÁER szám megállapításához szükséges adatok:

1-10., 12. és 16. pont szerinti adatok (tehát a rendszám adat megadása nélkül kérhető EKÁER szám)

Határidő:

Az 1-10., 12 és 16. pont szerinti adatokat: legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig,
a 13. pont szerinti adatot (rendszám): az EKÁER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig,
a 14. pont szerinti adatot (kirakodási/átvételi címre érkezdés időpontja): a terméket szállító gépjármű – több átvételi cím esetén a sorban utolsó – kirakodási (átvételi) címre érkezését követő harmadik munkanapon, de az EKÁER szám érvényességi idején (15 napon) belül
kell bejelenteni.

Adatmódosítási lehetőség:

A bejelentendő adatok közül kizárólag az alábbiak módosítására van lehetőség (a módosítás indokának megadásával):

A termék fuvarozásának megkezdéséig módosítható:
- a termék általános (kereskedelmi) megnevezése,
- vámtarifaszáma,
- 2015. március 1-jétől újabb, vámtarifaszámmal azonosított tételsor tüntethető fel.

A kirakodási (átvételi) helyre érkezés bejelentéséig módosítható:
- egyes termékmegnevezésekhez tartozó bruttó tömeg adat kg-ban,
- kockázatos termékek esetén kötelezően feltüntetendő érték adat,
- rendszám.

A módosításra többször is lehetőség van, a módosítást az arra okot adó körülmény bekövetkezését követően haladéktalanul be kell jelenteni. Az állami adó- és vámhatóság által lefolytatott ellenőrzés során az EKÁER szám alatt az aktuális, valós adatoknak kell szerepelniük, ezért a bejelentésre kötelezett tartozik felelősséggel.

Érvénytelenítés

Az EKÁER szám 15 napos érvényességi ideje alatt lehetőség van az EKÁER szám adózó (törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja) vagy a teljes körű adatbejelentési joggal rendelkező személy általi érvénytelenítésére is. Fontos kiemelni, hogy az EKÁER szám az érvényességi ideje nem hosszabbítható meg, annak lejártát követően új számot kell igényelni. 2015. április 1-jétől érvénytelenítés esetén annak indokát is meg kell adni.

IX. A bejelentés módja és a bejelentésre az adózón kívül jogosult személyek

A bejelentés teljesítése az EKÁER elektronikus felületen történik, mely az interneten keresztül közvetlenül elérhető felület.

Az elérési útvonal:
http://EKÁER.nav.gov.hu

A fenti honlapon részletes tájékoztató található a regisztráció folyamatáról.

A közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni kívánó adózó (törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja) ügyfélkapun történő felhasználónév és jelszó igénylését követően az EKÁER elektronikus felületen jelenti be a Rendeletben meghatározott adatokat.
A bejelentést az adózó (törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja) helyett teljesítheti az a személy is, akinek részére az adózó (törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja) az EKÁER elektronikus felületen a bejelentéshez szükséges felhasználónevet és jelszót igényelt. A bejelentés megtételére az adózó nevében a bejelentő akkor jogosult, ha az EKÁER elektronikus felületen a bejelentések kezelését és a pénzügyi adatok megismerését is biztosította az adózó a számára..

Az adózó a szállítmányozó részére is adhat jogosultságot az EKÁER szám kérésével egyidejűleg, illetve a későbbiekben, ez azonban kizárólag a rendszám, az áru értékének, valamint az áru tömegének módosítására terjed ki. Fontos, hogy egy szállítmányozó részére kizárólag azonos jogosultság biztosítására van lehetőség.

A bejelentés megtételére az adózó többféle jogosultságot adhat, egyrészt valamennyi adat bejelentésére, valamint az EKÁER szám érvénytelenítésére is kiterjedő jogosultságot, továbbá korlátozott jogosultságot, mely alapján az adott EKÁER számhoz kapcsolódóan kizárólag a termék megnevezése, vámtarifaszáma, tömege, kockázatos termék esetén annak értéke, gépjármű rendszáma külön-külön, vagy együtt történő módosítása lehetséges, illetve kizárólag a rendszám adat jelenthető be vagy módosítható.

Az adózó által az elektronikus felületen kijelölt személyek által tett bejelentések az adózó nevében tett bejelentésnek minősülnek. Az adózó nevében eljáró személyek addig az időpontig teljesíthetnek bejelentést, amíg az adózó az EKÁER elektronikus felületén vissza nem vonja az erre vonatkozó jogosultságukat.
Fontos kiemelni, hogy a bejelentésre az adózó által – az EKÁER felületen – feljogosított személyek nem kizárólag az Art. 7. §-a szerinti képviselők lehetnek, hanem bármely természetes személy.

Az EKÁER elektronikus rendszerben felmerülő üzemzavarról és a rendszer karbantartásáról az állami adóhatóság tájékoztatást tesz közzé honlapján. Amennyiben az EKÁER elektronikus felület üzemzavar vagy karbantartás miatt, vagy az internet-szolgáltatás elégtelensége miatt nem érhető el, a bejelentés elmulasztása miatt az adózó nem szankcionálható és a bejelentéseket az akadály megszűnését követő munkanapon kell teljesíteni.

X. EKÁER szám

Az állami adó- és vámhatóság a bejelentések alapján azonosító számot (EKÁER számot) állapít meg. A gyakorlatban ez úgy történik, hogy a Rendeletben foglaltaknak megfelelő adattartalmú bejelentés alapján az EKÁER elektronikus felületen képződik a szám, a teljes adattartalmú bejelentést követően azonnal, mely az adott bejelentéshez kapcsolódóan az elektronikus felületen rögzítésre kerül.

Fontos szabály, hogy az EKÁER szám megállapításának nem feltétele a gépjármű forgalmi rendszámának megadása, azonban a rendszámot legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig, EU-ból belföldre irányuló fuvarozás esetén a termék belföldi útszakaszon történő fuvarozásának megkezdéséig be kell jelenteni.

Mit azonosít az EKÁER szám:

Az EKÁER szám a gépjárművel szállított termékegységet azonosítja az alábbi módon: az EKÁER szám azt a termékegységet (rakományt) jelöli, melyet
- ugyanazon gépjárművel szállítanak,
- egy feladótól,
- egy címzett számára,
- a gépjármű adott útvonalon történő egyszeri mozgása során.
Egy termékegység több vámtarifaszámmal azonosított termékfajtát, valamint több terméktételt tartalmazhat.


A gyakorlati tapasztalatok során felmerült kérdésekre választ adva, a Rendelet 2015. március 1-jétől tartalmazza, hogy egy gépjárműnek kell tekinteni
a) a gépjárműből és az általa vontatott pótkocsiból, félpótkocsiból álló járműszerelvényt azzal, hogy ugyanazon EKÁER számhoz tartozóan valamennyi, a belföldi útszakaszon használt rendszámot be kell jelenteni,
b) azt is, ha az egy EKÁER számhoz tartozó termékegység fuvarozása a feladási címről a kirakodási (átvételi) címre egymást követően több gépjárművel történik (átrakodás); ebben az esetben ugyanazon EKÁER számhoz tartozóan valamennyi, a belföldi útszakaszon használt rendszámot be kell jelenteni, úgy hogy a bejelentett adatoknál mindig a fuvarozáshoz éppen használt gépjármű forgalmi rendszámának kell szerepelnie.

2015. június 1-jétől egy EKÁER számot kell megállapítani akkor is, ha egy gépjárművel
1) egy feladó több felrakodási címéről,
2) egy címzett több kirakodási (átvételi) címére
történik a közúti fuvarozás.
Az 1) pont szerinti esetben
a) az Európai Unió más tagállamából belföldi kirakodási (átvételi) címre történő közúti fuvarozás esetén kizárólag a sorban utolsó felrakodási címet kell bejelenteni,
b) belföldi feladási címről belföldi vagy az Európai Unió más tagállamában található kirakodási (átvételi) címre történő közúti fuvarozás esetén valamennyi felrakodási címet be kell jelenteni.
A 2) pont szerinti esetben
a) belföldről az Európai Unió más tagállamában található kirakodási (átvételi) címre történő közúti fuvarozás esetén kizárólag a sorban első kirakodási (átvételi) címet kell bejelenteni,
b) az Európai Unió más tagállamából vagy belföldi feladási címről belföldi kirakodási (átvételi) címre történő közúti fuvarozás esetén valamennyi kirakodási (átvételi) címet be kell jelenteni.

Az EKÁER szám 15 napig érvényes, ez idő alatt kell bejelenteni – útiránytól függően – az átvételi helyre érkezés, illetve a felrakodás megkezdésének időpontját, mellyel az EKÁER szám „lezárt” státuszba kerül.
Az EKÁER számot a bejelentésre kötelezett köteles a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátani annak érdekében, hogy hatósági ellenőrzés során e személy is rendelkezzen az azonosító számmal. A „rendelkezésre bocsátásnak” nincs kötött formája, az a fuvarozóval való – bármely módon történő – közléssel valósulhat meg.

XI. A kockázatos termékek közúti fuvarozására vonatkozó speciális szabályok

1. Biztosítékköteles tevékenységek köre

Fontos szabály, hogy nem mindhárom közúti fuvarozással járó tevékenységi kör esetén kell biztosítékot nyújtani, hanem kizárólag az alábbiak esetében:
Amennyiben az adózó kockázatos termékeknek
1. az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzését,
2. belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítését
végzi. (Nincs tehát kockázati biztosíték nyújtási kötelezettség az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzéstől eltérő egyéb célú behozatal, Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítés vagy egyéb célú kivitel esetén.)

Kockázatos termékkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység esetén EKÁER számot az állami adó- és vámhatóság csak azon adózó számára állapít meg, aki vagy amely
kockázatos élelmiszerek tekintetében:
- az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomon követhetőségéről szóló 3/2010. (VII. 5.) VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) előírásai szerint a tevékenységét első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként - ideértve a bértárolási tevékenységet is – bejelentette,
- Közösségen belüli termékbeszerzés vagy belföldre irányuló egyéb célú behozatal esetén az első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként a VM rendelet előírásai szerint az első magyarországi tárolási hely bejelentésének eleget tett, és
- biztosítékadási kötelezettségét teljesítette,

egyéb kockázatos termékek tekintetében:
biztosítékadási kötelezettségét teljesítette.

Amennyiben a fenti feltételeket nem teljesíti az adózó, nem tud bejelentést teljesíteni az EKÁER szám megállapítása érdekében!

2. Kockázati biztosíték

Kockázati biztosítékot a Rendelet alapján első alkalommal 2015. március 11-én kell nyújtani. A biztosíték összegének meghatározása során az annak alapjául szolgáló időszakot 2015. március 1-jétől az első biztosítékadással érintett bejelentés időpontjáig kell számolni. A biztosíték összegének alapjául szolgáló időszak tekintetében az általános szabály érvényesül, azaz a biztosítékot a bejelentést megelőző 45 napban (ideértve a bejelentés napját is) teljesített bejelentésekhez igazodóan kell nyújtani..

A biztosíték mértéke

A biztosítéknak folyamatosan el kell érnie a bejelentés időpontjában a bejelentést megelőző 45 napban (ideértve a bejelentés napját is) teljesített bejelentések során megállapított és átvételi címre érkezés, vagy a fuvarozás megkezdésének bejelentésével már rendelkező EKÁER számokhoz tartozó kockázatos termékek, valamint a már megállapított és még érvényes EKÁER számokhoz tartozó kockázatos termékek együttes adó nélküli értékének 15 százalékát.

(a korábbi 60 napos számítási időszakot a Rendelet 2015. március 11-étől lecsökkentette 45 napra, tehát a korábbi szabályozáshoz képest alacsonyabb lesz a biztosíték összege)

Az az adózó, aki korábban biztosítékadási kötelezettséggel járó tevékenységet nem végzett, első biztosítékadási kötelezettséggel járó tevékenysége bejelentésekor a bejelentéssel érintett kockázatos termékek adó nélküli értékének 15 százalékát köteles biztosítékként nyújtani. Az első biztosítékadási kötelezettséggel járó bejelentéstől számított 45. napig teljesítendő biztosítékadási kötelezettség során a biztosíték összegét ki kell egészíteni az adott bejelentéssel érintett kockázatos termékek adó nélküli értékének 15 százalékával. A biztosíték mértékének számításakor figyelmen kívül kell hagyni az önkéntes bejelentés alapján megállapított EKÁER számokhoz tartozó kockázatos termékek együttes adó nélküli értékét.

Amennyiben az adózó a biztosítékköteles tevékenységek közül mindkettőt folytatja, azaz
1. az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést, valamint
2. belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítést is
végez, kizárólag azon (vagy az 1., vagy a 2. pontba tartozó) tevékenységi kör után köteles kockázati biztosítékot nyújtani, melyre fenti módon számított, magasabb biztosíték összeg adódik. Ezt az EKÁER elektronikus felület automatikusan számítja.

A rendelkezésre álló kockázati biztosíték mértékét az adózó (törvényes képviselője, meghatalmazottja), valamint a teljes körű adatbejelentési jogosultsággal rendelkező személy folyamatosan figyelemmel kísérheti az EKÁER elektronikus felületen. Az elektronikus felületen 2015. március 11-étől lekérdezhető:
- a biztosíték aktuális egyenlege,
- a lekérdezés napját megelőző 45 nap alatt már bejelentett kockázatos termékek adó nélküli értékének 15 %-a (zárolt biztosítékkeret),
- valamint a fenti két adat alapján – a rendelkezésre álló biztosíték összeget figyelembe véve – a biztosíték megemelése nélkül még bejelenthető termék adó nélküli érték összegének 15%-a (felhasználható biztosítékkeret).

Amennyiben a rendelkezésre álló összeget meghaladóan kíván adatot bejelenteni az erre jogosult személy, a biztosíték összegének kiegészítésére vonatkozó értesítést küld az elektronikus felület, és EKÁER szám nem állapítható meg, így új bejelentés nem teljesíthető.

A biztosíték teljesítésének módja

A biztosíték az alábbi két módon nyújtható:
- elkülönített letéti számlára történő befizetés; számlaszám: 10032000-01601202,
- pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt, az állami adóhatóság által nyilvántartásba vett garancia útján.
A kockázati biztosíték akkor minősül megfizetettnek, mikor az erre a célra létrehozott elkülönített letéti számlára befizetett összeget jóváírták, illetve a garanciaszerződést az állami adóhatóság nyilvántartásba vette, de legkorábban a garancia érvényességének kezdetétől.
A kockázati biztosíték adótartozásra történő elszámolása esetén az adótartozás megfizetésének napja az adószámlán történő jóváírás napja.
A kétféle módon teljesített biztosíték „átjárható”, azaz összesen kell rendelkezésre állnia a Rendelet által előírt mértékű biztosítéknak.

Elkülönített letéti számlára történő befizetés esetén a teljesítés napja

Amennyiben az adózó a biztosíték összegét az elkülönített letéti számlára történő átutalással teljesíti, úgy a banki munkanap záró időpontjáig benyújtott fizetési megbízásban szereplő összeget a fizetési megbízás teljesítése esetén az állami adó- és vámhatóság legkésőbb a következő banki munkanapon figyelembe veszi. Amennyiben az adózó a fizetési megbízáson a megbízás banki munkanapjától eltérő időpontot jelöl meg teljesítési dátumként, úgy a fizetési megbízás teljesítése esetén a fizetési megbízásban szereplő összeget az állami adó- és vámhatóság legkésőbb a megjelölt napot követő banki munkanapon veszi figyelembe.

A garanciaszerződés formájában nyújtott kockázati biztosíték

A garanciaszerződésre, a garantőr személyére vonatkozó egyes követelményekről az Elektronikus Közútiáruforgalmi-ellenőrző Rendszer működéséről szóló NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) tartalmaz részletszabályokat.

A Rendelet szabályainak értelmében az állami adóhatóság kizárólag abban az esetben veheti nyilvántartásba a garanciát, ha azt olyan pénzpiaci szereplő nyújtja, aki (amely) a tevékenységére előírt engedélyekkel rendelkezik és megfelel a következő feltételeknek:
a) nem áll csőd-, felszámolási, kényszer-végelszámolási, valamint kényszertörlési eljárás alatt,
b) adószámát jogerősen nem függesztették fel,
c) tevékenységét felügyeleti szerve nem függesztette fel,
d) érvényes engedéllyel rendelkezik garancia vállalására.
A c)-d) pontokban rögzített feltételek fennállását az adózó a garantőr által kiállított nyilatkozattal igazolja.

Nem fogadható el a garancia abban az esetben, ha a garanciát nyújtó hitelintézettel szemben a 2013. évi CCXXXVII. törvény 189. §-a szerinti kivételes intézkedésre kerül sor.

A garanciával szemben támasztott jogszabályi előírások:

a) meghatározott összegre szól, ezen összeg szerepel az okiraton (Amennyiben ezen összeg forinttól eltérő pénznemben megadott pénzügyi adat, forintra történő átszámítása a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon történik. Olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam–lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamon kell forintra átszámítani.),

b) meghatározott határnapig, de legalább az adóhatósághoz történő benyújtás napjától számított 60 napig érvényes, az okirat tartalmazza az érvényesség kezdő és végső időpontját,

(a szabályozás 2015. március 11-étől tartalmazza, hogy a 60 napos érvényességi idő kezdete az adóhatósághoz történő benyújtás időpontja)

c) eredeti garancia, amelyben a garantőr arra vállal kötelezettséget, hogy az állami adóhatóság igénybejelentése alapján, feltétel nélkül - a banki forgalom szabályozására vonatkozó előírások szerint, de legfeljebb 3 banki napon belül - az igénybejelentésben megjelölt államháztartási számlá(k)ra megfizeti a megbízója állami adóhatóságnál nyilvántartott, nettó módon számított adótartozását,

d) a fizetési igény bejelentésére az állami adóhatóságot kizárólagos kedvezményezettként jelöli meg,

e) az érvényesség idején belül visszavonhatatlan vagy kizárólag az állami adóhatóság jóváhagyásával visszavonható,

f) tartalmazza a garanciát nyújtó garantőr megnevezését, bankszámlaszámát, valamint a megbízó nevét, címét, fizetési számlaszámát, adószámát.

A nem magyar nyelven kiállított garancia kizárólag hiteles magyar fordítással ellátva nyújtható be.

A garantőr személyét érintő körülmények hatása a kockázati biztosítékra

A garanciaszerződés formájában nyújtott biztosítéknak meg kell felelnie a Rendeletben meghatározott valamennyi követelménynek. Előfordulhat azonban, hogy a garantőr személyéhez kötődő, a garancia nyilvántartásba vételét kizáró feltételekben a garancia érvényességi idején belül változás következik be.
Amennyiben az állami adóhatóságnak a garantőr személyében rejlő, a garancia érvénytelenségét eredményező ok jut tudomására (pl. csődeljárás hatálya alá kerül), úgy a tudomásszerzést követően felhívja az adózót, hogy az elkülönített számlára teljesítsen befizetést, vagy igazolja azt, hogy a jogszabályban foglalt kizáró feltétellel nem érintett garantőrnél megindította a garanciaszerződés megkötéséhez szükséges eljárást, amely folyamatban van. Ezen felszólítás kézbesítésétől számított 8 napig az adózó jogosult a korábban nyilvántartásba vett biztosíték mértékéig bejelentést tenni az EKÁER felületen.

a) Ha az adózó nem teljesíti a felszólításban foglaltakat (azaz nem nyújt be igazolást és nem teljesít letéti számlára történő befizetést sem), úgy a felszólítás kézbesítéstől számított 8. napot követően nem jogosult bejelentést tenni az EKÁER felületen.

b) Abban az esetben pedig, ha az adózó a felszólítás alapján igazolás helyett letéti számlára teljesít befizetést, a letéti számlára teljesített befizetés mértékéig jogosult bejelentést tenni az EKÁER felületen a felszólítás kézbesítésétől számított 8. napot követően.

c) Abban az esetben azonban, ha az adózó a felszólítás alapján benyújtja az igazolást, úgy 45 napig még lehetőség van EKÁER szám megállapítására, de kizárólag a már rögzített garancia összeg mértékéig.

d) Ha az adózó a felszólítás kézbesítésétől számított 45. napig a garanciaszerződést az állami adó- és vámhatóságnál nem veteti nyilvántartásba, a felszólítás kézbesítésétől számított 45. napot követően EKÁER szám nem állapítható meg az adózó részére.


Mentesség

Mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az adózó
a) amennyiben az állami adóhatóság által vezetett minősített adózói adatbázisban szerepel, vagy
b) amennyiben megfelel a következő feltételek mindegyikének:
- legalább két éve működik és
- szerepel az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint
- a bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt.
A mentesség feltételeinek fennállását az állami adóhatóság folyamatosan vizsgálja. Amennyiben a mentesség feltételei már nem állnak fenn, úgy az adózó az EKÁER szám megállapítása érdekében az általános szabályok szerint, azaz biztosíték nyújtásával teljesítheti bejelentési kötelezettségét.
Mentes továbbá a biztosítékadás alól a 2015. március 1-jétől bevezetett önkéntes bejelentés (lásd: tájékoztató IV. alcím) esetén a kockázatos termékek bejelentése.

A biztosíték adótartozásra történő elszámolása

Az állami adóhatóság minden hónap végét megelőző 5 napon belül felülvizsgálja, hogy a biztosítékot nyújtó adózó rendelkezik-e az állami adóhatóságnál nyilvántartott, nettó módon számított adótartozással. Tartozás fennállása esetén a biztosíték összegét az állami adóhatóság a tartozásra elszámolhatja, illetve a garanciát érvényesítheti. A biztosíték elszámolásával a jóváírás napján a tartozás megfizetettnek minősül. Az így csökkentett vagy teljes mértékben felhasznált biztosíték összegéről az adózó az elektronikus tárhelyére értesítést kap, ezt követően a biztosítékot ismételten ki kell egészíteni a jövőbeni ügyletekhez kapcsolódó EKÁER számok megállapítása érdekében.

A biztosíték visszautalása

A biztosíték összegének visszautalása iránt az állami adóhatóság intézkedik, illetve a garanciavállalás felmondásához hozzájárulását a pénzintézet részére az alábbi esetekben továbbítja:
a) a cégnyilvántartásban szereplő adózó cégnyilvántartásból való törlése esetén a cég volt tulajdonosai által előterjesztett kérelem alapján,
b) az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenysége megszüntetése esetén a magánszemély kérelme alapján,
c) a kockázatos termék vonatkozásában a Rendelet 3. § (1) és (5) bekezdéseiben meghatározott tevékenység megszüntetése esetén az adózó kérelme alapján, amely kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a kérelem beérkezését megelőző 45 napban ilyen tevékenységet az adózó nem folytatott,
d) amennyiben az adózó a biztosíték nyújtását követően megfelel a mentességi feltételek valamelyikének, az adózó kérelme alapján.
A biztosíték visszautalásának, a garanciavállalás felmondásához való hozzájárulás kiadásának határideje a kérelem beérkezését követő 15 nap. (A kérelem elbírálására nyitva álló határidőt a 2015. március 1-jei módosítás 30 napról lecsökkentette 15 napra.) Az állami adóhatóság a visszatartási jogát az adózó általa nyilvántartott köztartozása tekintetében gyakorolhatja, illetve a nyilvántartott köztartozást a garanciaszerződés keretében érvényesítheti.
Az utalást a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó esetén a pénzforgalmi számlára, megszűnt adózó (tevékenységét megszüntető egyéni vállalkozó) esetén a kérelemben megjelölt számlára vagy postai átvételi címre teljesíti az állami adó- és vámhatóság.

A biztosíték összegének csökkentése iránti kérelem

Az adózó beszerzésre, értékesítésre, egyéb célú behozatalra/kivitelre irányuló tevékenységének volumene változhat, és nem indokolt, hogy az évente egyszeri vagy néhányszor előforduló nagy mennyiségű beszerzés/értékesítés miatt egész évben kiugróan magas összegű biztosítékot nyújtson az adózó. Ezért a biztosíték összegének csökkentése iránt az adózó kérelmet terjeszthet elő. A biztosíték összege abban az esetben csökkenthető, ha a rendelkezésre álló biztosíték 45 napon keresztül folyamatosan meghaladja a biztosítékra előírt mértéket. Ebben az esetben a biztosíték összege legfeljebb az előírt mértékre csökkenthető.
A biztosíték egy része visszautalásának, a garanciavállalás módosításához való hozzájárulás kiadásának a határideje a kérelem beérkezését követő 15 nap. Az állami adóhatóság a visszatartási jogát az adózó köztartozása tekintetében gyakorolhatja, illetve a nyilvántartott köztartozást a garanciaszerződés keretében érvényesítheti.

XII. Jogkövetkezmények

Az áfa csalások visszaszorítása érdekében az Art. ellenőrzésre vonatkozó új szabályai az állami adó- és vámhatóság helyszínen eljáró ellenőrei számára új intézkedési lehetőségeket biztosítanak. Tekintettel arra, hogy az áfa alanyának tulajdonában álló, kereskedelmi mennyiségű termék csak a termék eredetét hitelt érdemlő igazoló dokumentum (különösen fuvarlevél, számla) birtokában fuvarozható, az ellenőr nyilatkozattételre kötelezheti a fuvarozást végző személyt a termék tulajdonosára, eredetére vonatkozóan, továbbá felhívhatja a tulajdonjogot igazoló dokumentumok bemutatására. A fentieken túl, az ellenőrzés során az egyéb érintett fuvarozó, a címzett, az átvevő és a feladó is nyilatkozattételre hívható fel a fuvarozott termék megnevezéséről, mennyiségéről, a szállítóeszköz megnevezéséről, forgalmi rendszámáról, a termék átvételéről, kirakodásának címéről, az EKÁER számról, valamint, amennyiben a kirakodási cím nem az általános forgalmi adóalany székhelye, telephelye, fióktelepe, úgy az ingatlan használatának jogcíméről. Amennyiben az áfa alany a nyilatkozattételt megtagadja, vagy azt kockázati tényezők indokolják, az ellenőr a szállítóeszközön a termék azonosságának biztosítása érdekében hatósági zárat (csomagzár vagy raktérzár) alkalmazhat.
A közúti fuvarozással járó tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettség nem teljesítésének, valamint a bejelentési kötelezettség hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan történő teljesítésének jogkövetkezménye, hogy a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság a be nem jelentett áru értékének 40 %-áig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
A bejelentési kötelezettség nem teljesítése, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan történő teljesítése esetén kiszabott mulasztási bírság szankcióval összefüggésben az Art. előírja, hogy ebben az esetben az igazolatlan eredetűnek minősülő termék – a romlandó áruk és az élő állatok kivételével – a bírság összegének mértékéig lefoglalható, melyről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik az állami adó- és vámhatóság. A lefoglalásról jegyzőkönyv készül, a lefoglalt ingóság zár alá vehető és elszállíttatható. Az állami adó- és vámhatóság a mulasztási bírság kiszabásáról hozott határozatát a jelenlévő adózóval, vagy annak képviselőjével, meghatalmazottjával, alkalmazottjával közli, és a határozat a közlés időpontjától kezdve a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
A kockázatos termékekhez kötődik továbbá az a jogkövetkezmény, hogy amennyiben a Rendeletben meghatározott mértékben nem áll rendelkezésre kockázati biztosíték, az adózó bejelentést nem teljesíthet, azaz EKÁER szám megállapítását nem kérheti.